Előnyök

A Cloud Computing előnyei sokkal változatosabbak és erőteljesebbek, mint azt a legtöbben gondolnák, nézzük is végig ezeket.

A házon belüli adattárolás és kezelés jelentős pénzbe kerülhet egy cégnek, ugyanis minden egyes szerver megvásárlásának és azok telepítésének, sőt az üzemeltetésének akár óriási költsége is lehet. Nincs tehát szükség induló tőkeberuházásra, korszerű informatikai eszközök beszerzésére. Ha saját informatikai csapatunk van, akkor nem egy (több) külső szakembernek fizetünk érte, hanem nekik kell a telepítéseket elvégezni, majd később üzemeltetni. Ezután gondoskodniuk kell a szerverek megfelelő működéséhez szükséges karbantartások, illetve a biztonsági mentések elkészítéséről is.

Bármilyen eszköznél előfordulhat, hogy elromlik (ez lehet hardveres probléma vagy emberi hiba miatt is). Ezek a problémák és költségek megszűnnek felhőalapú számítástechnika alkalmazásakor. A karbantartások összegei bele vannak kalkulálva az infrastruktúra költségeibe, ez pedig fel van osztva az összes ügyfél között (nyilván mi a szolgáltatások igénybevételének arányában fizetünk ezért). A Global Cloud Services Market jelentése szerint a felhőszolgáltatásokat használó szervezetek évente több, mint 35%-ot takarítanak meg a működési költségeiken. Ha kevesebb idő és figyelem megy el az infrastrukturális problémák megoldásra, akkor már az tiszta nyereség a vállalat számára.

A felhőalapú szolgáltatásoknak nagy hatása van a cég dolgozóira is. Ha a szervereket egy házon belüli informatikai csapat kezeli az a költségek növekedéséhez vezethet. Ez a többletköltség csökkenthető felhőszolgáltatások alkalmazásával. A szolgáltató sok feladatot (például karbantartás, biztonsági mentés) levesz a cég alkalmazottainak válláról. Felhőalapú tárolás esetén az adatok elosztásra kerülnek adatközpontok között, így sokkal kisebb az adatvesztés lehetősége. A szinkronizálás lehetővé teszi az adatok gyors összekapcsolását, azok frissítését, de felhő esetén szükségtelenné válik a manuális szinkronizálás (az adatok tükrözése), mert itt mindig pontosan tudjuk, hogy az adataink biztonságban vannak (nyilván, ha plusz biztosítást szeretnénk adatainknak, akkor azt plusz szolgáltatásként és így költségként, igénybe tudjuk venni). Az adatvesztés bármekkora méretű vállalat számára katasztrófát okozhat. Az adatszivárgás világszerte átlagosan 3,86 millió dollárba, míg az Egyesült Államokban átlagosan ennek duplájába kerül. A felhőalapú adattárolás biztonságosabb egy helyi adatközponttal szemben. A felhőtárhelyek mellett szóló nagy előny, hogy nincsen egyetlen meghibásodási pont. Az adatokról több szerverre készül biztonsági mentés, így meghibásodás esetén a szervezet adatai biztonságban maradnak.

Egy nem tervezett leállás pénzügyi hatásait előre nem lehet (vagy nagyon nehéz) megbecsülni. Bekövetkezése súlyosan ronthatja a vállalat hírnevét, főleg, ha az ügyfeleket is érint. Ezen leállásoknak fő okai általában rendszer- vagy emberi hibák, pedig mindkettő elkerülhető lenne felhőszolgáltatások alkalmazásával.

A vállalkozások fellendülésében nagy szerepet játszik a digitális együttműködés lehetősége. Ez nagy előnyt jelent számukra hisz az IT szektor alkalmazottai akár otthonról is megfelelően el tudják látni a munkájukat. A felhőalapú számítástechnika lehetővé teszi, hogy a dolgozók hatékonyabban tudjanak együttműködni egy projektben, hiszen több alkalmazott valós időben tudja megtekinteni vagy módosítani a fájlokat. A dokumentumok felhőben való elérése segít, hogy mindenki a megfelelő verzión dolgozzon és az elavult változat ne kerüljön át a helyi források közé.

A növekedés egyik nagy kihívása a skálázhatóság megőrzése. Ha a vállalat úgy gondolja gyorsan növekszik és több tárhelyre van szüksége, akkor két lehetőség közül választhatnak. Első, hogy a szervezet újabb és/vagy több berendezést vásárol, majd azokat telepíti, illetve a karbantartáshoz szükséges csapatot felveszi. Vagy a másik, hogy felkeresnek egy felhőszolgáltatót és bérelnek tőlük kapacitást. A szolgáltatások költségei könnyen kiszámíthatók, valamint a befektetési kockázatok is kiküszöbölhetőek.

A házon belüli adattárolás karbantartásának jelentős részét képezik a rendszeres biztonsági mentések készítése. A felhőszolgáltatások nagyban hozzájárulnak a biztonsági mentések automatizálásához, így az IT csapatnak nem kell erre is időt szánnia.

A szerverek és berendezések egyik jelentős tulajdonsága, hogy fizikailag helyet foglalnak és speciális környezetet igényelnek és használnak (villamos energia felhasználás, hűtési költségek, személyi jogosultságok a beléptetéshez - zárak stb.). A felhőalapú számítástechnika lehetővé teszi, hogy munkaterületet vagy egyéb kényelmi, biztonsági szolgáltatást szabadítsanak fel, közben pedig szükségtelenné teszi a jövőbeli bővítések megtervezését.

Számos előírást, amely különböző típusú adatok szabályzásáért felelős bonyolult megérteni, alkalmazásuk időigényes, karbantartásuk pedig fáradságos. Egy jó felhő alapú szolgáltatás az összes előírásnak megfelelően működik, így a vállalatnak nem kell aggódnia ezek miatt sem...

A legnagyobb előny lehet tehát a költségcsökkentés a felhőszolgáltatásokkal, de azért arra nem érdemes sajnálni a pénzt, hogy "jól lőjük be" a saját erőforrás keretünket, amivel kényelmesen és biztonságosan gazdálkodni tudunk majd a jövőben. Ekkor érvényesül leginkább a költségcsökkentés paramétere. A felhőbe való költözéshez vegyük igénybe szakemberek segítségét, így sok bosszúságtól megkímélhetjük magunkat a jövőben.

A jéghegyes ábra jól mutatja, hogy a bal oldalon (helyi IT-t, szervert, szakembereket jelképez) a mélyben sokkal több rejtett, vagy közvetett költség van, mint a jobb oldalinál, ahol egy felhőszolgáltatást használ a cég ugyanarra a tevékenységcsoportra.

Az alkalmazáshosting szolgáltatás lényege, hogy a felhőben csupán egy infrastruktúrát hoznak létre (szerverek, kliensek, operációs rendszerek telepítésével), amelyet utána szabadon tudnak használni az ügyfél által választott feladatokra. Ezután már csak az internet elérhetőségét kell biztosítani minden eszköz számára. Az alkalmazást az ügyfél üzemelteti, míg az alatta lévő operációs rendszer, virtualizációs környezet és fizikai infrastruktúra működtetése a szolgáltató feladata. A tervezési, fejlesztési és tesztelési fázisok után is célszerű a felhőben maradni a kényelmes alkalmazáshostinghoz.

Hátrányok

Bár a felhő használata bizonyos területeken segíthet a költségcsökkentésben, de mielőtt egy vállalat áttérne rá fontos meggyőződniük arról, hogy van-e értelme a felhőszolgáltatások használatának. Első körben meg kell vizsgálni a szervezeten belüli összes rendszert, majd a rendelkezésre álló információk alapján egy megfelelő tervet kell készíteni. Ehhez a kulcs a rendszerek elemzése és azok két kategóriába való sorolása. Az első kategória a rendszer olyan részeit tartalmazza, amelyeket át kellene helyezni a felhőbe, a másodikba pedig azok a komponensek tartoznak, amelyeknek helyben kell maradniuk. Ha ezeket sikeresen megismerték, akkor ki tudják számolni a felhőbe költözés részletes költségvetését.

A helyi kiszolgálókról a felhőalapú adatközpontokba való átköltözés a szervezet számára egy aránylag egyszerű folyamat. Ellenben a más felhőszolgáltatóhoz vagy egy helyi kiszolgálóhoz való költözés már nem ennyire könnyű. Ez a folyamat meglehetősen költséges lehet és a feltételek gyakran a felhőszolgáltatónak kedveznek. Szerződéskötés előtt szükséges megismerni a felhő adatközpontból való kiköltözés folyamatát és fontos a szerződésben leszögezni a határidőket, a pénzügyi részét és magát a folyamat részleteit is.
Mivel a felhőstruktúra a szolgáltató birtokában van a vállalkozások gyakran nem rendelkezhetnek kellő ellenőrzéssel a szolgáltatás felett. Ebben segíthet a szolgáltató véghasználói licencszerződése (röviden EULA). Minden felhőalapú szolgáltató lehetővé teszi a szervezet számára az ellenőrzést, de az infrastruktúra megváltoztatását nem. A szolgáltató felhasználóinak egy szolgáltatási szint szerződést (angolul SLA = Service Level Agreement) ad, amely segít, hogy az ügyfelek tájékozódjanak arról, mit tehetnek meg és mit nem a szolgáltatással kapcsolatban. A szerződés magába foglalja a saját eszközök elhelyezését a felhőszolgáltató adatközpontjában. Illetve megkapják a listát azon berendezésekről, amelyekhez karbantartás igénye esetén hozzáférést kaphatnak.

A felhőalapú számítástechnika egyik hátránya a szolgáltatók különbözőségéből ered. Ez általában másik kiszolgálóhoz való átköltözéskor jelentkezik. Ha a költözést nem kezelik megfelelően, akkor az adatok sérülékenységnek vannak kitéve, amely adatvesztéshez vezethet. Egy jó felhőszolgáltató rendelkezik kellő szakértelemmel, hogy biztonságosan, adatvesztés és sérülés nélkül tudja a szervezet adatait átköltöztetni a két kiszolgáló között.

Az adatok felhőbe való átköltöztetése jelentős kommunikációs késéssel járhat, ezért egy biztonsági mentés készítése hosszabb ideig eltarthat, mint egy helyi hálózat esetében. Teljes biztonsági mentés esetén a későbbi mentések sokkal kevesebb időt fognak igénybe venni. Ha egy teljes szervert kell visszaállítani, akkor az általában több időt vesz igénybe, de ezen sebességbeli különbségek elhanyagolhatóak megfelelő szolgáltató választásával.

A felhő egyik hátránya, hogy teljes mértékben a folyamatosan elérhető, stabil és nagy sávszélességű internetkapcsolatra támaszkodik (lásd a borítóképet). Ha megszakad a kapcsolat az adatközponttal, akkor nem lehet elérni az adatokat, de ez az adatokat semmilyen adatveszteséggel vagy sérüléssel nem fenyegeti. A felhőalapú számítástechnika semmiben sem különbözik egy webalapú eszköztől, mert az adatok és a funkciók eléréséhez szükség van internetkapcsolatra.

Ha a biztonsági mentéseket munkaidőben készítik (amikor az emberek intenzívebben használják az internetet) a nagy felhőhasználat növelheti a torlódás esélyét és csökken az internet teljesítménye. Ez a fennakadás általában a kisvállalkozásokat érinti, mivel kevesebbet ruháznak be a sávszélesség és az internet sebességének növelésébe. Egy jó szolgáltató együttműködik az ügyfeleivel és segít abban, hogy ütemezésen és automatizáláson keresztül elkerülhessék ezeket a problémákat.

Nem lenne teljes ez a hátrányokat ismertető felsorolás, ha nem szerepelne benne a bizalmatlanság témaköre. A vállalatok vezetői a legtöbbször nem szeretnék a vállalat érzékeny (pénzügyi, működési stb.) adatait kiadni a kezei közül, ha publikus felhőszolgáltatást használna. Ilyenkor érdemes javasolni, hogy alkalmazható magán- vagy hibrid felhőszolgáltatás is (nyilván úgy, hogy az érzékeny adatokat megtartja magának a cég), azokat az adatokat, alkalmazásokat, amelyeket pedig hatékonyabban lehet használni és működtetni a publikus felhőben, akkor azt tegyék meg ott.

Migráció: felköltözés a felhőbe

A fenti előnyöket és hátrányokat tehát jól át kell gondolni, mielőtt arra gondolnánk, hogy "felköltöztetjük" (migráljuk) a vállalatunk rendszereit a felhőbe. A legnépszerűbb publikus felhőszolgáltatók általában lefedik a teljes palettát, ami egy ilyen vállalati, komplex rendszer együttes üzemeltetéséhez kellhet: virtuális gépek, tárhely szolgáltatások, dokumentumkezelők, adatbáziskezelő rendszerek, hálózatbiztonsági megoldások stb. A különbség nyilván a részletekben és a számunkra esetleg létfontosságú, fontos vagy nem annyira fontos rendszerek és szolgáltatások árazásában lehet.

A 2020-as években - a Covid járványnak is "köszönhetően" - rettentően felpörgött a vállalati rendszerek felhőbe való felköltöztetése, ezáltal a digitális átalakulási folyamatok a legkülönbözőbb iparágakban kaptak lendületet, hiszen fontos volt, hogy az alkalmazottak a home office nyújtotta lehetőségekkel is hatékonyan tudjanak élni (tudják végezni a munkájukat otthonról is). Így a felköltözés már nem csak egy lehetséges opció volt a vállalatok esetében, hanem gyakran az egyetlen működő lehetőség is.

A felköltöztetéskor, és majd utána is, nem feltétlenül szoftveres (programozókra) vagy hardveres (üzemeltetőkre) van szüksége a vállalatnak, hanem úgynevezett DevOps (Development+Operations) szakemberekre, amely munkakör a felhők elterjedésének köszönheti létrejöttét.

Költözéskor az nagy előny tud lenni, ha már korábban használt a vállalat virtualizációs megoldásokat (pl.: VMWare eszközeit), mert ezeknek az integrálása sokkal zökkenőmentesebben tud működni, mint a "nem virtualizált" rendszereké. Ha virtuális rendszereink vannak, akkor a bonyodalmakat el tudjuk kerülni, mert ugyanúgy fognak működni a felhőben is, és élvezhetjük a skálázhatóságból adódó előnyöket is.

Ennyi bevezető után nézzük meg, hogy milyen lépésekből áll vagy állhat az a folyamat, vagy stratégiai döntések sorozata, ami a felhőbe való felköltözést reprezentálja:

1. Igényfelmérés, tervezés: ahogy azt már korábban említettem, a folyamat megkezdése előtt mindenképpen kerüljünk tisztába azzal kapcsolatban, hogy mennyire is állnak készen a rendszereink a migrációs folyamatra. Például ahogy említettem, mennyire vannak virtualizálva a szervereink. Érdemes "megnyerni" a folyamat támogatásához a vállalat kulcsfontosságú szereplőit, alkalmazottait, mert az ő ellenállásukon sokat bukhat a cég és egy sikertelen átállási folyamat nemhogy előnyt, de inkább hátrányt jelenthet majd a jövőben. Ha meg szeretnénk "úszni" ezt a felmérési, tervezési folyamatot, akkor az a későbbiekben sokkal fájdalmasabb lehet, több időveszteséggel, ezáltal költséggel járhat a megvalósítás, úgyhogy ne tegyük ezt.
2. A mindenre kiterjedő felmérés lezárultával már el is lehet készíteni az üzemeltetési költségtervet. Erre a publikus felhőszolgáltatók saját felületeiken is lehetőséget biztosítanak. Sőt érdemes már most ismereteket szerezni arról, hogy hogyan lehet költséghatékonyan üzemeltetni a felhőszolgáltatásokat.
   
3. Saját rendszereink felmérése után próbáljuk meg eldönteni, hogy melyik publikus felhőszolgáltatáshoz "passzolnak" leginkább a rendszereink. Magyarországon olyan projektekben vettem részt, ahol leginkább Microsoft termékeket használtak "on Premise" (helyben), ezért adta magát, hogy az Azure-t válasszuk felhőszolgáltatásként. De ehhez nyilván fel kell mérnie minden cégnek a saját prioritásait, elvárásait, mielőtt belekezdene a költöztetésbe. A megcélzott felhőszolgáltató kiválasztása után következhet a költöztetés, amely azonos "gyártójú" rendszereknél minimális problémával járhat: például ha az adatbáziskezelő rendszereket nézzük: egy Microsoft SQL Server-t aránylag könnyű felköltöztetni az Azure felhőjébe, mert a rendszer alapja ugyanaz lokálisan és a felhőben is.
4. Ne akarjunk egyszerre mindent! Válasszunk olyan részrendszereket, alkalmazásokat, amelyeknek a függőségei száma a többi rendszertől/alkalmazástól minimálisak. Ismerkedjünk a felhővel, próbáljuk ki, merjünk hibákat elkövetni azért, hogy utána már, amikor éles helyzet adódik, gyakorlottabbak legyünk a megoldásnál.
5. Azoknál a rendszereknél, amelyeknél nem ennyire könnyű a költözési lépés megtétele, ott szükség lehet alkalmazás és/vagy rendszer újraszervezésére, újratervezésére. Az alkalmazásokat nem kell üzleti logikai szinten újra elkészítenünk, sem megváltoztatnunk, viszont amire figyelnünk kell, azok az alkalmazás interface-ei (kapcsolódási felületei). Ezek működését esetleg újra kell kalibrálnunk és tesztelnünk a helyes működés eléréshez. Rendszerek újratervezésénél inkább az erőforráshasználatra, tehát a skálázásra kell figyelnünk amiatt, hogy optimális működést érjünk el mind válaszidő, mind használati idő (és pénz) területén.
6. Opcionálisan igény lehet arra, hogy bizonyos régi alkalmazásoktól vagy rendszerektől megszabaduljunk a jövőre nézve. Akkor ez egy ideális pont lehet, hogy új, már az alapoktól kezdve felhős technológiákat nyújtó szolgáltatásokat használjunk fel a fejlesztéshez, építéshez.

Nyilván mindegyik lépésnek megvannak a buktatói, ezzel együtt az előnyei és hátrányai is, úgyhogy érdemes a migrációs (felköltöztetési) folyamathoz szakemberek segítségét igénybe venni, ezáltal elkerülhetünk olyan tipikus hibákat, amelyekbe esetleg saját magunk belefutnánk.

Arra figyeljünk, hogy egy sikeres migrációs folyamattal nem fejeződik be a munka. Sőt! Onnan kezdődik igazán! Hiszen a céges rendszereket, alkalmazásokat működtetni kell a felhőben is, de már sokkal inkább tudunk majd a lényegi részekre koncentrálni, mintsem arra, hogy például elromlott-e a zár a szerverteremben, vagy megfelelő-e a hőmérséklet, vagy miért nem kapcsolódik az alkalmazás az adatbázisához. A lényeg ezekután már a hatékonyság lesz, ami a felhőbeli működtetés által egy jó nagy lökést tud jelenteni a vállalat folyamatainak.

Együttműködés, köszönetnyilvánítás

A kutatást természetesen nem egyedül végeztem. Munkám során, ahogy a bejegyzés elején említettem, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE-n) hallgatómmal, Bozzai Enikővel együttesen tevékenykedtem, továbbá a kutatást doktoranduszom, Koncz Adrienn is segítette.